A cikksorozatunkban a babák számára adandó védőoltásokat mutatjuk be a szerint, hogy korban mikor szükséges beadni az oltásokat.
DTPa-IPV-HiB kötelező védőoltás
Miért van szükség az DTPa + IPV + HiB oltásra?
DTPa:
A diphteria-pertussis-tetanus elleni kombinált védőoltás, Magyarországon 1954 óta kötelező. A védettség kialakítása alapimmunizáló és emlékeztető oltásokból áll.
Diphteria (torokgyík): Kórokozója a Corynebacterium diphteriae méreganyagot (toxint) termelő variánsa. A betegséget a baktérium toxinja okozza, a toxint nem termelő Corynebacterium diphteriae torokgyíkot sem okoz. A toxin hatására a felső légutak (orr, garat, gége, légcső) nyálka-hártyáján ún. álhártyás lepedékkel járó gyulladás alakul ki. Az álhártya a felső légutak belső üregét (lumenét) mechanikusan szűkíti, súlyos esetekben el is zárja, ezáltal a beteg fulladását okozza. A diphteria-toxin károsítja a szívizmot és a perifériás idegrendszert; mely utóbbi lágyszájpad-bénulásban, izomgyengeségben nyilvánul meg. A kötelező védőoltás előtt a diphteria gyakran halálos kimenetelű betegség volt csecsemő- és gyermekkorban.
A kötelező védőoltásoknak és a magas átoltottsági aránynak köszönhetően Magyarországon hazai eredetű diphteria nem fordul elő. Egyes szomszédos, volt szocialista országokból történő behurcolással számolni kell; oltott gyermekeink a behurcolt betegséggel szemben védettek.
Magyarországon diphteria ellen 1928 óta oltanak, 1938 óta kötelező az oltás. Előtte ebben a betegségben sok kisgyermek halt meg, ahogy olvashatjuk Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című könyvében is.
Pertussis (szamárköhögés): Kórokozója a Bordetella pertussis. A baktérium toxinja a légutak köhögésért felelős receptoraiban fejti ki a hatását jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögést idézve elő. A rohamok száma a napi 30-40-et is elérheti. A köhögési rohamok között a beteg általános állapota jó. A betegség hosszú lefolyású, hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. Az egyévesnél fiatalabb gyermekek szamárköhögése súlyosabb lefolyású.
Tetanus (merevgörcs): Kórokozója a Clostridium tetani, mely anaerob (oxigén hiányában élő és szaporodó) baktérium. Egyes állatok bélflórájának része, az állati ürülékkel kerül a talajra, ahol sokáig életképes marad. Sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződik, a baktérium a sérült, rosszul szellőző szövetekben elszaporodik, és az általa termelt toxin a nyirok- és a véráram útján az egész szervezetet elárasztja. A toxin a központi idegrendszer mozgató neuronjait (idegsejtjeit) tartja állandó izgalmi állapotban, illetve az ideg és az izom közötti ingerületet átvivő anyag lebontását gátolja; az eredmény az izmok állandó görcsös állapota.
Speciális formája ennek a betegségnek az újszülöttkori tetanusz. Ilyenkor az újszülött szülés közben fertőződik, ha betegség alakul ki, lefolyása súlyos. Magyarországon azon újszülötteknél, akik valamilyen ok miatt nem kórházban születnek, tetanusz elleni passzív immunizáció végzendő. Az 1990-es évek elején bevezették a 60 évnél idősebb, nem oltott személyek nem kötelező tetanusz elleni oltását.
IPV: Intramuscularis polio vakcina a járványos gyermekbénulás (Heine-Medin kór, poliomyelitis anterior acuta) elleni védőoltás. A betegség kórokozója a poliovírus 1, 2. és 3. típusa. A poliovírusok az enterovírusok közé tartoznak. Az enterovírusok közös jellemzője, hogy a beteg ember szervezetéből a széklettel ürülnek, szennyezett tárgyak, piszkos kéz közvetítésével terjednek, a szájon keresztül jutnak a szervezetbe és betegségek egész sorát (agyhártyagyulladás, torokgyulladás, májgyulladás stb.) képesek előidézni. A poliovírusok a gerincvelő azon részét - ún. elülső szarvát - betegítik meg, ahol az izmok mozgatásáért felelős impulzusokat kibocsátó idegsejtek (ún. motoros neuronok) találhatók. Ha vírusfertőzés következtében a motoros neuronok bizonyos hányada elpusztul, az anatómiailag hozzájuk tartozó izmok nem kapnak impulzusokat, ennek következtében nem képesek mozgásra, megbénulnak. Egyes esetekben a poliovírusok az ún. nyúlt agyvelőben található légzésközpont motoros neuronjait támadják meg, aminek a következménye a légzőizmok bénulása. Magyarországon járványos méretekben az '50-es évek közepén fordult elő Heine-Medin kór, ekkor szervezték meg a légi mentést és a légi betegszállítást. A betegség behurcolására ma is számítani lehet, mert a világ azon részein, ahol a védőoltás nem kötelező, előfordulhat Heine-Medin kór.
A "HiB" vakcinakomponens a Haemophilus influenzae B baktérium nevének rövidítéséből származik. A baktérium nevében az influenza szó azzal kapcsolatos, hogy korábban a klasszikus influenza kórokozójának tartották, de semmiképp sem keverendő a vírusos influenzával, hiszen influenzát nem okoz, de az egyik leggyakoribb bakteriális légúti kórokozó. Két nagy, a betegséget okozó tulajdonságát is meghatározó csoportja van: a tokot termelő és a tokot nem termelő csoport. A tokot termelő csoport súlyos betegségek, gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis), gégefő-gyulladás (epiglottitis), szepszis, tüdőgyulladás (pneumonia), szeptikus ízületi gyulladás (arthritis), csontvelőgyulladás (osteomyelitis) okozásáért felelős. Ezeknek a betegségeknek nagy része kezelés nélkül potenciálisan halálos is lehet.
